Történelem

Felsőszemeréd – a rovásírás faluja

A község nevének eredete a régi magyar Szemere személynévből származik(L.Kiss,1988.91.01.).A község előszőr IV.Béla király évszám nélkül Selmecbányán kelt parancsa említil.A Magyar Országos Levéltár archívumában tárolják azt az 1276-ban keltezett okiratot,amelyben a falu "pribi viri de Zemered"(MOL-DL-69 298) néven szerepel.Az okirat a falu Horvátival való határát tárgyalja.

Az Országos Levéltárban van az az okirat is, amelyben először említik Felsőszemerédet Felseu Zemered (MOL-DL-69-338) néven.A 15. században a falut Eghazas Zemered –ként is említik.

Jelentősebb birtokosai a 18. és 19.században a Hellenbach grófi család volt, de rajtuk kívül a község földbirtokosai voltak a Földváryak és az Ivánkák is.

Ifjabb Palugyay Imre monográfiájában 1850-es népszámlálási adatokat közöl. A 359 lakosból 333 katolikust és 19 evangélikust írtak össze akkor. 21-en német, 61-en szlovák 259-en magyar nemzetiségűnek vallották magukat. A németek az uradalmi család tagjai, a szlovákok pedig az ide hozott cselédek voltak. Ebben az időben a faluban 31 földesúr,12 lakóház földekkel,3 zsellér és 2 uradalmi épület volt.A község területe 1896 hold volt 6022 forint évi jövedelemmel.A lakosság fő tevékenysége a mezőgazdálkodás volt.

Az 1890-es népszámláláskor már 612 lakos volt,ebből 507 magyar , 11 német,91 szlovák és 3 egyéb nemzetiségű volt.1900-ra 696-ra nőtt a lakosok száma. Többségük mezőgazdasággal foglalkozott(300) a többiek iparosok (21),kereskedők (4),cselédek (49) és hivatalnokok (5) voltak.

Az 1991-es hivatalos statisztika 685 lakost jegyzett, ebből 449 magyar nemzetiségűt.

2001-ben 633 lakosa volt a községnek.

Jelentösebb épületek

Templom rovásírással    

Pontos időpontot nem ismerünk, de valószínűsíthető,hogy a templom már a 13.században állt.A 15.században a templomot többször átépítették, amely szinte teljesen elvesztette eredeti alakját.A templom azonban az eredeti helyén maradt és az öreg hajó déli oldalán épségben megmaradt a kapu is.

Ez a kapu a legértékesebb része az épületnek – fodrok és zsinórminták díszítik, kőgerendáján rovásírás és a timpanonban sötétkék alapon egy freskótöredék látható.Az írásról a múlt században több tanulmány is megjelent. Rómer Flóris felismerte az írásban az ómagyar rovásjeleket, melyek az akkori plébánosról adnak információt (IACO/PB/LEBANUS) és az évről (1485) .

Püspöki Nagy Péter történész 1968-ban közzétette kutatása eredményeit, melyek alapján az írás az átépítés befejezésének évszámát az 1482-es évet és még kilenc rovásírásos karaktert tartalmaz, melynek jelentése szerinte: Kűrakó János mester.

Wilczek - kástely

1763-ban épült barokk stílusban egy hatalmas angolparkban a főút mellett.A 19.században klasszicista stílusban átalakították. Az U alakú, középrizalitos kastély timpanonja alatti balkont négy pillér tartja. A horizontálisan tagolt homlokzat földszinti és emeleti részét záróvonalas párkány választja el, alatta és fölötte 15-15 ablak van. A kastély emeleti szalonjában porosz mennyezet látható, némelyikükben egykor tükrös boltozat volt. Az épületet néhány éve nyeregtető fedte, sajnos, ma anélkül áll a kastély, kitéve az enyészetnek.

A kastély eredetileg a Hellenbach családé volt majd a Stainlein-Saalenstein családé. 1874 és 1941 között volt báró Wilczek tulajdona.

Harangláb

A 18.század elején épült.

Stainlein-Saalenstein kripta  

A kripta alaprajza egy „T” betű, amely homlokfalból és középjáratból áll, három egymás fölé épített kriptasorral.A kripta sírüregeiben a nemesi családok 31 tagja nyugszik.

A község híres szülöttei

Ivánka Imre (1818-1896) 

A miniszterelnök nemzetőrségi titkára volt.Egyik alapítója, illetve szervezője volt a Duna Gőzhajózási Társaságnak, az Északkeleti Vasútnak, a Vöröskereszt Egyletnek és az Országos Honvédegyesületnek.Több önálló kötete is megjelent /Négyhavi szolgálatom a magyar hadseregben, 1881. A népfelkelésről, 1884.; A gőzhajózásról, 1862./.Felsőszemeréden az Ivánka-kúria a mai iskola területén volt.

Ivánka Zsigmond (1817-1902)

A pozsonyi országgyűlésen Korpona városának követe volt.Ő volt a Honti Ellenzék legerősebb tehetségű szónoka.A szabadságharc után Kossuthtal külföldre menekült. Hazatérésekor a Deák-párt soraiban találjuk. A gazdálkodás mellet értekezéseket és gazdasági cikkeket írt.

Illés Nándor

Erdész, a magyar erdészeti szakirodalom jelentős úttörője. A selmecbányai Erdészeti Akadémia professzora volt.A magyar-német,német-magyar erdészeti szótár íróinak egyike.Szakirodalmi munkássága alatt több főiskolai magyar nyelvű tankönyvet írt, mint pl. A vadőr.